A korrupcióellenes népszavazáson kifejezett népakarat szerint akarják módosítani az alkotmányt

A május 26-án tartott, érvényesnek és eredményesnek bizonyult korrupcióellenes népszavazáson kifejezett népakaratnak megfelelően készülnek módosítani az alkotmányt Romániában: ennek érdekében a jobbközép ellenzék hétfőn, a szociálliberális kormánykoalíció pedig kedden terjesztett törvénytervezetet a parlament elé.

A jobboldali Klaus Iohannis államfő az általa kiírt referendumon megszerezte a választók hozzájárulását ahhoz, hogy Romániában tilos legyen amnesztiában részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit, valamint ahhoz, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését. A második kérdés - és így a választói felhatalmazás - kiterjedt arra is, hogy a sürgősségi kormányrendeletekkel szemben az ombudsmanon, az úgynevezett nép ügyvédjén kívül más intézmények is óvást emelhessenek az alkotmánybíróságon.

Mind a kormányoldal, mind az ellenzék alkotmánymódosító tervezete túlmutat a népszavazás konkrét kérdésein. Romániában főleg a kormány vezető erejét, a Szociáldemokrata Pártot (PSD) élesen bíráló államfő és a jobbközép ellenzék hangoztatta azt, hogy a választók az "igazságszolgáltatás elleni kormányzati ostrom" felett is ítéletet mondtak, és a példátlanul magas részvétellel azt is megüzenték, hogy nem akarnak többé korrupt politikusokat látni a közéletben.

Ezért némiképp meglepetésnek számít, hogy a kormányoldal alkotmánymódosító tervezetébe is bekerült, hogy nem választhatók a központi és helyi közigazgatási szervekbe, a képviselőházba, a szenátusba, vagy államelnöki tisztségbe olyan állampolgárok, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, mindaddig, amíg olyan helyzet nem áll elő, amely megszünteti az ítélet következményeit.

Ezt ugyanis az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a büntetett előéletűek megválaszthatóságát korlátozó alkotmánymódosító polgári kezdeményezéséből vették át, amelyhez a - korrupcióellenes tüntetések szólamaival politizáló - párt csaknem egymillió támogató aláírást gyűjtött a "Bűnözők nélküli közéletet" elnevezésű kampánya során.

A PSD-ALDE kormánykoalíció tervezete az államfőnek megtiltaná, hogy korrupciós bűncselekmények miatt bebörtönzött elítélteket részesítsen kegyelemben, a kormány pedig nem hozhat sürgősségi rendeleteket az alkotmányos kötelezettségek és szabadságjogok, a választási jog, a büntetőjog és az igazságszolgáltatás megszervezése terén. 

A kormánypárti tervezet szerint a sürgősségi kormányrendeletek ellen az ombudsmanon kívül az államfő, a két házelnök, legalább 50 képviselőből, vagy legalább 25 szenátorból álló törvényhozó csoport is óvást emelhet az alkotmánybíróságnál. Az ellenzéki alakulatok hétfőn terjesztettek a parlament elé egy - a kormánypárti változattól csak kisebb részleteiben eltérő - alkotmánymódosító tervezetet, amely a május 26-i referendumon kinyilvánított népakaratnak és a Klaus Iohannis államfő által javasolt politikai megállapodásba foglaltaknak megfelelően módosítaná az alaptörvényt.